Hol volt, hol nem volt, a Hargitán innen, Udvarhelyszék közepén, egy székely kapu szegletén élt egy derék legény és a takaros felesége… A Tomcsa Sándor Színházban tanúi lehetünk az első székely bábhős megszületésének. Ő a vásári bábjáték mintájára létrejövő hős: a Hargita hegyeinek Vitéz Lászlója, a furfangok Paprika Jancsija – becsületes nevén: Rengeteg Ábel. De mint tudjuk, párban szép az ember – ez Rengeteg Ábelre is éppígy igaz. Elbűvölő párjával, Kürtős Katával együtt alkotják az első székely bábpárost. Mindketten Ízig vérig székely bábok a megjelenésüktől beszédükig, a szokásaiktól a gondolkodásukig. Jól tudják: a medve nem játék, de az ördöggel sem tanácsos packázni, ha nincs annak jó kedve.
De ha már muszáj – úgyis győz a jó. Feltéve, ha eléggé elfárad az ebadta ördög. Legalább annyira, hogy esze ágában se legyen kétpatán visszagyalogolni a pokolba. De persze a gonosz banyák sem hagyják magukat – csinos leányokká, megfáradt öregasszonyokká változnak és kedvük szerint csapják be a főhősöket. De tudjuk: úgyis győz a jó. Hiszen ki lehetne furfangosabb Rengeteg Ábelnél és Kürtős Katánál?