Pintér Béla Parasztoperájának lényege nagyon is ősi. A sorsot boncolgató archaikus történet a görög tragédiák hangulatvilágát idézi. Egy múltbeli tett a sorsod alakítójává válik. Egy nap, egy esküvő története, mely az emberi lényt szánalmasan vicces és felemelően tragikus voltában ábrázolja. Egyszerre szép, csúnya, felemelő, megalázó, komikus és tragikus. Tragikomikus.
„A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság. Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!” (Pintér Béla)
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közös produkciója
ZENEKAR
Hegedű: Román Hunor, Szabó Lóránd
Brácsa: Kedves Botond
Bőgő: Kelemen Molnár János
Csembaló: Strausz Imre István
TÁNCKAR
Antal József, Antal Katalin, Bakos Gellért, Csog Lehel Zoltán, Demeter Gyöngyi, Faluvégi Erzsébet, Fábián Gergely, Fülöp Csaba, Golicza Bernadett Mónika, Hajdó Árpád, Hajdó-Nagy Lóránt, Mátéfi Ágota, Mátéfi Csaba, Orbán Henrietta, Sipos Réka-Katalin, Szabó Adrienn, Szabó Tamás
