„Az ember szeret nevetni. Azon kívül, hogy tudatában vagyunk a nevetés egészségmegőrző, betegségmegelőző, sőt potencianövelő tulajdonságainak, nagyon kellemes időtöltés. Ha magunkba fordulva, vizsgálni kezdjük a nevetés mechanizmusát, egy idő után rá kell ébredjünk, hogy akkor nevetünk igazán, szívből, hogyha magunkon nevetünk. Azon a bohócon nevetünk a legfelszabadultabban, akivel azonosulni tudunk, az a vicc a legszellemesebb, melyben – felnagyított formában – a saját furcsaságainkra lelünk. Nemhiában mondják azt, hogy a komédia görbe tükröt hivatott tartani a társadalomnak, melyben megszületett.”
Kovács István, rendező
