A fagyizás az egyetlen biztos találkozási pont anya és lánya életében. Olyan, mint másoknak a karácsony. Amikor először találkozunk velük, anya 26, lánya 3 éves. Utolsó közös fagyizásukkor anya már több mint 80.
Hány gombóc fagyi fér bele hatvan évbe? Meddig kérünk ugyanabból a fagyiból, amiből a szüleink? Mikor választunk még azért is mást? Szülőként vagyunk-e annyira kíváncsiak, hogy megkóstoljuk gyerekünk kedvenc fagyiját? És mi történik akkor, ha egyszer csak már egyáltalán nem kívánjuk a fagyit? Nosztalgiából, meg azért, hogy valameddig még együtt lehessünk, talán mégis kérünk egy gombócot. Az előadás folyamatos visszaemlékezés a gyerekkorunkra, a szüleinkre, majd saját gyerekeinkre – azokra az időkre, amelyeket együtt tölthettünk.
A szerzőről
Miro Gavran Horvátországban és külföldön az elmúlt húsz évben legtöbbször bemutatott horvát drámaíró. 1983-ban vált ismertté Kreón Antigonéja című drámájával. Műveit azóta 40 nyelvre fordították, könyvei 200 kiadásban jelentek meg. Színdarabjait 300 színházban mutatták be világszerte, több mint hárommillió néző előtt.
