Haáz Rezső Bérlet
A Barokk Ballada cím több felé is utal: egyrészt arra a zenei anyagra, amit a barokk kor nagymesterétől J.S.Bach –tól kölcsönöz, és amely a kalotaszegi népzenével – jelesül Fodor Sándor Neti prímás dallamaival – párosítva képezi a műsor hangzó testét, cd-ről bejátszva. A két zenei kifejezésmód – a nyilvánvaló hasonlóságok (ilyen, pl. a hegedűjáték sűrített, tizenhatodos figurációja, ill. a basso continuo lüktetése) és a stiláris- (pl. hangszerelés) és dinamikai különbségek révén megteremti azt az egyedülálló atmoszférát melyben a mesterkélten bonyolult és az egyszerű, a játékos és a komoly, a patetikus és az érzéki, a transzcendens és immanens elegye metafizikai emelkedettséget áraszt.
A műsor evokatív képekbe szerkesztve, a tánc elvont nyelvezetét használva jelenik meg a nézők előtt, tág teret hagyva az asszociatív képzeletnek:
A mozdulatlanság és a mozdulás kontrasztja.
A létrejövés, a megelevenedés, az eszmélés, az öntudatra ébredés a tánc révén.
Az önmegtapasztalás, a saját test, mint közvetlen eszköze és tárgya a megismerésnek.
A környezet, a tájék, amelyben az embernek idegenként kell a hajlékát megtalálnia.
A tánccal való teremtés, önteremtődés lehetősége, mint annak a sajátlagos térnek és időnek (helynek és pillanatnak) a megalkotása, mely nem más, mint az ember tulajdonképpeni, legsajátabb otthona, hiszen az objektivációk sokféleségében szétszóródott egzisztencia, csak a tánc integráló erejében tapasztalhatja meg a lét egységét.
Az Udvarhely Néptáncműhely előadása, jegyeket az ők jegypénztáruknál lehet váltani.
