Egressy Zoltán darabjának története egy Irgács fantázianevű magyar faluban játszódik, valahol a világ végén. Mivel a szerző használja a fantázia szót, teret nyit megteremteni egy olyan helyszínt és világot, ami a valóságtól elrugaszkodva egy keserű mese a sors reménytelenségéről. Egy furcsa kisfalu ez, ahol az emberek el vannak zárva a világtól, saját életük pedig egy mindennapos semmittevés az alkohol gőzében. Nem is tudják, mi történik a világban, a saját rendjük szerint élve küszködnek önmagukkal. A falu központja egy kocsma, a találkozások helye. A nyomort humorral ábrázoló szöveg ellentmondásos figurákat sorakoztat fel, sem elítélni, sem elfogadni nem lehet ezeket a szereplőket. Ez egy emberközeli és földszagú előadásnak tud alapanyag lenni. A kocsmáros lánya, Masni férjhez kellene, hogy menjen, mert mindenki szerint már abban a korban van. Ő nem szeretne hozzámenni az édesapját erről meggyőző Retekhez, mivel nem szereti a fiút. A faluban megjelenik egy Pestről vidékre menekült kezdő író, aki abban az illúzióban élve, hogy eljut Portugáliáig, útnak indult. A titokzatos idegen és a lány egymásba szeret, amikor megérkezik az idegen felesége, hogy hazavigye őt. Masni számára megszűnik az egyetlen lehetőség a boldogságra, vagyis, hogy elhagyja ezt a falut.
Zakariás Zalán
