„A Szabin nők elrablása úgy szól színházról, társadalomról, ízlésről, és ezek egymáshoz való viszonyáról, hogy képes kiváltani a csodát, amit katarzisnak nevezünk. A darabban felvázolt színház és társadalom közti viszony alapvetően mindmáig érvényes. Érzékelhető a bohém művészvilág szenvedélyessége, romantikája, de ezzel együtt azt is felismerhető, ahogy a kispolgári világ képmutatón elutasítja az erkölcstelennek titulált komédiázást.”
Dehel Gábor, rendező
