Június 10-én, kedden elkezdjük árusítani a 2025/26-os évadra szóló bérleteinket.
A bérletvásárlás több előnnyel is jár: egyrészt biztosítja az általad kiválasztott helyet a bérletház minden előadására, másrészt jelentős összeggel kell kevesebbet fizetned a négy jegy árához képest.
A bérletárusításnál háromlépcsős árazást alkalmazunk. Érdemes mielőbb lecsapni az ajánlatra, hiszen az első periódusban már 75 lejtől elérhető egy felnőtt bérlet.
A 2025-2026-os évad bérletes előadásainak szinopszisai
GEORG BÜCHNER:
WOYZECK
– kortárs ballada egy részben –
Rendező.: KISS CSABA m.v.
„Milyen forró az ajkad! Forró, forró kurvalehelet!”
A világirodalom egyik legtitokzatosabb, megfejthetetlen műve. Egy töredék. Három befejezetlen részlet egy készülő drámából. Pár nagyon erős, költőien tiszta, befejezetlen jelenet, ami nem hagyja nyugodni a világot. Jelenleg 9 német színház játssza, több film készült belőle, és egy opera: Alban Berg remekműve, a Wozzeck. A töredékekből kiolvasható történet a kiszolgáltatottságról szól, talán ezért is érinti meg oly mélyen a közönséget. Főhőse a társadalom alján, a katonai ranglétra legalsó szintjén élő idősebb közkatona, akit mindenki kihasznál, dolgoztat, hasznot húz belőle – és kigúnyol, ha szórakozni támad kedve. Ő jámborul tűri ezt, ám amikor egyetlen menedékét, az otthont, a családot is kikezdik, – elcsábítva Marie-t, az élettársát -, akkor Woyzeck bosszút áll a világon, és elpusztítja azt a lényt, aki legközelebb állt hozzá.
Büchner, fiatal orvostanhallgatóként találkozott ezzel a megtörtént esettel – és ebből szőtte páratlan empátiával megrázó, katartikus történetét. 24 évesen halt meg, mielőtt befejezhette volna művét.
JEAN POIRET:
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
– komédia –
Rendező.: LENDVAI ZOLTÁN m.v.
Stéphane Margelle iparmágnás Párizsban él szép feleségével Sophie-val. Casanova-életmódot folytat: nincs nő, aki ellen tudna állni a sármos férfinak. Minden rendben is megy addig a napig, amíg a feleségét ki nem viszi a repülőtérre, és a búcsúzás után bele nem botlik egy 18 éves lányba. Stéphane elviszi a lányt a szokott helyekre: étterembe, éjszakai bárba és végül a lakásába. Ám ekkor kitör a botrány: felesége gépét törölték és amikor hazajön, férjét a fiatal lánnyal találja. Szorult helyzetében Stéphane azt hazudja: a látszat csal, akit a felesége lát, az nem más, mint az ő lánya…
MOLNÁR FERENC:
LILIOM
– külvárosi legenda hét képben –
Rendező: ALBU ISTVÁN
A FIGURA STÚDIÓ SZÍNHÁZ ELŐADÁSA
„- Hát lehet az, hogy ilyen nagyot, ilyen erős nagyot ütnek az emberre… és aztán az nem fáj?
– Igen, fiam… az lehet. Megütik az embert… és… és nem fáj.”
A Liliom egy évek óta folyamatban lévő, több produkciót magába foglaló „rendezői program” része. A drámai cselekménybe beépített élőzene különleges előadásélményt, valódi koncert-show-t kínál a nézők számára. Ez alkalommal a Tankcsapda rock-slágerei csendülnek fel a színpadon és az együttes frontembere válik Liliom éneklő alteregójává.
FLORIAN ZELLER:
AZ APA
– dráma –
Rendező: VLADIMIR ANTON
A CSÍKI JÁTÉKSZÍN VENDÉGELŐADÁSA
Az apa egy mélyen személyes, ugyanakkor égető társadalmi kérdést feldolgozó, empátiával és szelíd humorral megrajzolt univerzum, család- és öregedéstörténet. A világot egy demenciával élő férfi nézőpontján keresztül mutatja be, miközben mindannyiunk közös tapasztalatáról mesél: az idő múlásával kapcsolatos szorongásainkról, az emlékezet működéséről, a „jól” szeretésről, gondoskodásról és annak a válságáról. Érzékeny látlelet az otthonápolás nehézségeiről és lehetőségeiről, embert próbáló és felemelő pillanatairól, törékeny egyensúlyáról. És végső soron arról, hogy mi tesz minket emberré.
Florian Zeller Az apa című darabja 2014-ben elnyerte a legjobb színműnek járó, a francia színházi élet legnagyobbjait elismerő Molière -díjat, és megjelenése óta a világ számos országában sikerrel játsszák. A 2020-ban készült filmváltozat forgatókönyvét és a főszereplő, Anthony Hopkins alakítását az amerikai filmakadémia Oscar-díjjal ismerte el.
UDVARHELY NÉPTÁNCMŰHELY VENDÉGELŐADÁSA
100 LEJES FELESÉG
– táncszínházi előadás –
Rendező – koreográfus: LŐRINCZ HORTENZIA
Balázs Lajos, a csíkszentdomokosi „100 lejes” csángó feleségszerzés néprajzáról írt szakirodalma adta az ötletet, hogy folklórműsort tervezzek – állítja Lőrincz Hortenzia.
„Tudomásomra jutott az is, hogy nem csak kollektivista vénlegények, hanem megidősödött iparos férfiak is, „akik valamilyen okból nem tudtak megnősülni: nem kaptak a faluban, a környékbeli községekben maguknak való feleséget, és hírből adták egymásnak, hogy »menj Bákóba«”, éltek a feleségszerzés eme lehetőségével. „Divat volt abban az időben, s a faluban nem ítélték el.” (B. L.)
Személyes élményeim, kutatásaim, ismerőseimmel való beszélgetések kapcsán derült ki, hogy ez nem csak Csíkszentdomokoson volt jellemző. Hasonló jelenséggel, történetekkel a korondi tanyavilágban, Gyergyóban, Csíkban, Gyimesben erdővidéken, de még az őrkői cigányoknál is találkozunk.
Jó lehetőségnek tartom, hogy a különböző vidékek táncain, szokásain keresztül fogalmazzam meg ezeket a személyes vagy családi történeteket.
A gyergyói, csíki és gyimesi táncanyagok kapcsán Kádár Ignác, a sóvidéki, erdővidéki és őrkői táncok kapcsán Tőkés Csaba Zsolt kollégáimmal szeretnék együttműködni.
