BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Tomcsa Sándor Színház - ECPv6.14.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://szinhaz.ro
X-WR-CALDESC:Események Tomcsa Sándor Színház
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Bucharest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0300
TZNAME:EEST
DTSTART:20170326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0300
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:EET
DTSTART:20171029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101614Z
UID:4183-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Homokozó
DESCRIPTION:Michał Walczak\, a Homokozó című darabjában egy fiút és egy lányt pottyant egy (játszó)térbe. A két szereplő a gyermeki játékban találja meg azt az utat ahol találkozhatnak\, kiteljesedhetnek\, önmaguk lehetnek. Hol van az a határ\, amit egyszer meg kell lépjünk akaratlanul is\, meddig maradhatunk zavartalanul gyermekek? Itt ez a határ összemosódik\, nehéz eldönteni szereplőink gyerekek\, akik felnőttet játszanak vagy épp felnőttek\, akik gyereket játszanak.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/homokozo/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/cover-1024x536-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4079-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Tizenöt próbálkozás a színészetre
DESCRIPTION:A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának produkciója. \n\n\n\n\n\nMi lenne\, ha nem mennék be? Nem akarok bemenni\, rettenetesen álmos vagyok. Nem tudom\, egyfolytában ásítozok. Képtelen vagyok. Istenem\, add\, hogy hirtelen tapsrend legyen\, felvegyem a gázsit\, és hazamenjek! Nem tudom a szövegem\, nem emlékszem a mozdulataimra\, nincs hangom. Krákognom kell\, köhögnöm kell\, de nem szabad. Mi lenne\, ha itt maradnék? Miért jöttek el ma a nézők? Meg tudja ezt nekem valaki magyarázni? Miért járnak az emberek még mindig színházba? Ha tudnák\, hogy milyenek vagyunk a színfalak mögött\, biztos nem jönnének többé. Sajnálnának. Moziba járnának inkább. \nHatházi András és Tom Dugdale előadása a színész tudathasadásos állapotáról – estéről estére szüntelenül hazudunk és igazat mondunk.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/tizenot-probalkozas-a-szineszetre/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/tizenot_plakat.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4117-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:A király beszéde
DESCRIPTION:A kecskeméti Katona József Színház vendégelőadása. \n  \nGeorge apja halála után VI. Györgyként készül az angol trónra lépni. Súlyos dadogása miatt azonban nem képes a nyilvános szereplésre. Lionel Louge liberális szellemiségű beszédterapeuta segítségével készül nagy beszédére\, miközben Európát egy új szónok készül irányítása alá vonni\, Adolf Hitler. \n2010-ben\, Tom Hooper rendezésében\, Colin Firth főszereplésével látott napvilágot a négy Oscar-díjjal és egy Golden Globe-díjjal jutalmazott film\, mely a színpadi mű alapjául szolgál. \nA király beszédét Kőszegi Ákos\, Zayzon Zsolt és Bognár Gyöngyvér főszereplésével a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója\, a kecskeméti Katona József Színház kedvelt vendégrendezője\, Béres Attila állítja színpadra.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/a-kiraly-beszede/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/kiralybeszede_plakat-page-0011-1024x553-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4080-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Vasvonó
DESCRIPTION:A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának produkciója. \n\n\n\n\n\n„Hajnalban\, amikor kiráz az ágyból\, Apám azt mondja\, hogy tudja\, hogy fáradt vagyok\, tudja\, hogy alig állok már a lábamon\, de nincs mit csinálni\, muszáj gyakorolni\, minden percet\, minden pillanatot ki kell használni\, mert nincsen már sok időm: egy hónap nem sok\, és itt lesz a tizenharmadik születésnapom\, és akkor el fog jönni a Fekete Hegedűs\, hogy levizsgáztasson\, úgyhogy addig egyfolytában gyakorolni kell\, addig\, amikor nem alszunk\, akkor gyakorlunk\, muszáj\, mert nem akarja\, hogy én is úgy járjak\, ahogy ő járt.” \nKét ember a színdpadon és egy történet: színész és zenész\, szöveg és zene váltják\, kísérik\, befejezik egymás elkezdett mondatát. \nAz előadás alapjául szolgáló Dragomán novellapárnak (Vasvonó\, Menedék) már önmagában is olyan lüktetése van\, mintha hangszerre írta volna. \nArra teszünk kísérletet\, hogy a szöveg és a zene fúzióján át meséljük el a hegedűművésznek szánt fiú történetét. \nAjánljuk a komolyzene és a színház kedvelőinek egyaránt.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/vasvono/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/vasvono_plakat.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4147-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Hallgatni akartam
DESCRIPTION:A budapesti Vígszínház vendégelőadása \n  \nAz előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?\, A Teljes Napló és a Halotti beszéd című művéből. \n„Szeretném elmondani\, mi történt a polgári műveltséggel abban a tíz évben\, amelynek kezdetét önkényes időszámítás nélkül az osztrák függetlenség megszűntének\, az Anschlussnak napja jelenti.” \nA Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik\, befejező kötetének szánta Márai\, 2013-ig azonban az író hagyatékában\, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt\, vagyis ez a mű tekinthető Márai első\, emigrációban írt\, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss\, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása\, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról\, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak\, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/hallgatni-akartam/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/Untitled-1-1-1024x587-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4081-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Lift – boys will be boys
DESCRIPTION:A sepsiszentgyörgyi M Studio mozgásszínház produkciója. \nA lift a legkisebb olyan tér\, ahol szorosan lehetünk egymás mellett anélkül\, hogy kapcsolatba kerülnénk. \nA lift mindig tart valahová. Mehet fölfelé\, mehet lefelé\, de ha egyszercsak ELAKAD\, akkor bármi megtörténhet. \nFehér Ferenc\, budapesti táncos és koreográfus\, a magyar kortárs táncművészet egyik meghatározó alakja. Produkcióinak\, fellépéseinek számottevő része külföldi színpadokon jön létre\, számos hazai és külföldi díjban\, elismerésben részesült az évek során. Virtuozitása\, a különféle táncos iskoláktól való függetlensége\, akrobatikus képességei\, fizikai ereje és szuggesztivitása a magyar táncművészet egyik legizgalmasabb alakjává avatják. 2013-tól visszatérő alkotó az M Studio-nál.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/lift-boys-will-be-boys/
CATEGORIES:IFESZT
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/LIFT_Plakat1-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20251023T082212Z
UID:4119-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Kiáltó szó
DESCRIPTION:Kós Károly emlékére  \nA hagyományos népi kultúrában a táncház a spontán tánckedvet szolgáló\, kötetlen formájú közösségi táncalkalmat jelentette\, s mint ilyen a kulturális összetevőkön túl a falusi ifjúság önszerveződésének egyik megnyilvánulása volt. És tulajdonképpen ezen kisközösségek hálózatából tevődtek és tevődnek össze a nagyobb közösségek: egy-egy vidék\, tájegység\, sőt régió rurális nagyközössége\, esetünkben a falun élő erdélyi magyarság. \nAz autoriter és/vagy totalitárius hatalom – legyen az bármilyen nyelvű és „izmusú” – nem szereti az autonóm\, önszerveződő közösségeket\, folyamatos befolyásolás\, ellenőrzés és szigorú megfigyelés alatt tartja a közigazgatása alá tartozó lakosságot. S ahol ellenállásba ütközik\, ott erőszakkal érvényesíti akaratát\, az erőszak legkegyetlenebb formája pedig a háború. A háború\, amely – az értelmetlen öldöklés\, a megsemmisülő szellemi és tárgyi értékeink mellett – mély nyomot hagyott a tradicionális falusi közösségeink életében is: a „nagy háború” emlékét megőrizte a népköltészetünk\, katonadalok\, keservesek és siratók tartották elevenen szinte egy évszázadon keresztül az első világégés megrázkódtatásait. A nagy háború emlékét. Mert a következmények\, az elmúlt évszázad gazdasági–politikai–társadalmi viszonyainak folyamatos változásai gyökerestől felfordították ezen kisközösségek életét\, megszüntetve a hagyományos népi kultúra természetes közegeit. \nÍgy a 20. század második felére a tradicionális magyar népi táncélet is Erdély szerte felbomlott\, megszűnt. Helyét a tudatos hagyományőrzés\, a városi táncházak revival mozgalma\, s az ezekre épülő színpadi néptáncművészet vette át. Mindez nemcsak a népi tánc- és zenekultúrának különböző szintű és fokozatú művelését jelenti\, hanem annak a közösségi önszerveződésnek is valamelyes átvételét\, amelyik ezt a kultúrát évszázadokon keresztül jellemezte. És nekünk elsősorban ez a feladatunk\, ezen közösségeknek fenntartása\, éltetése és támogatása\, mert Kós Károlyt idézve: „Dolgoznunk kell\, ha élni akarunk és akarunk élni\, tehát dolgozni fogunk.” \nKós Károly 1977 augusztusában hunyt el Kolozsváron. Az első erdélyi városi táncház 1977 februárjában alakult Kolozsváron… \nKönczei Csongor \n  \nKözreműködik: Fülöp Attila m.v.A Kedves zenekar: Román Hunor\, Szabó Lóránd Győző\, Kedves Botond\, Kelemen Molnár János
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/kialto-szo/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/KialtoSzo.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4164-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Vallomások
DESCRIPTION:Ezt írják azelőadásről: “Az előadás a kárpát-medencei néptánc hagyományok forgatós\, csárdás táncanyagában folyamatosan tetten érhető nő és férfi viszonyrendszerének\, minőségbeli különbségeinek taglalására\, bemutatására vállalkozik.”
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/vallomasok/
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/vallomasok-webre-1024x576-1.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4083-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Carpathian Garden
DESCRIPTION:A bukaresti Godot-Cafe Teatru produkciója. \n\n\n\n\n\nA romániai városi dzsungel világa ehhez a színházi happeninghez\, melyet Radu Iacoban és Tudor Aaron Istodor mutat be egy 100%-ig román előadás keretében\, kifogyhatatlan inspiráció-forrásnak bizonyult. \nEgy óra húsz perc a mai romániai realitásban jelenlevő embertípusokról. \nMinőségi humorral fűszerezett előadás\, olyan nyelvezettel\, mely\, bár néhol explicit\, sosem lép át a közönséges világába. \nA Carpathian Garden egy kortárs szatíra\, amelyben a néző megtalálja a jelen városában élő fajok teljes sorát: a vállalkozó szellemű paptól kezdve\, a pornófilmszínészen\, az elkényeztetett pénzes kölykön\, a hírbemondón keresztül\, egészen a politikusokig\, a sajtós nagykutyákig\, park gondnokokig.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/carpathian-garden/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/carpathian-garden.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4120-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Csipike\, a gonosz törpe
DESCRIPTION:Mekkorák vagyunk valójában? És mekkorának látjuk magunkat környezetünk tükrében? És jóságunk vajon mennyire kényszer\, amely önértékelésünk kisszerűségéből fakad? \nMár gyerekként szembesülünk\, ha meseszinten is\, ezekkel a problémákkal\, és a játék\, amely képes feloldani minden harcos ellentétet\, Csipikében sem vall kudarcot. \nLenyűgöző álomvilág\, s bár gyerekekhez íródott\, valahol a majdani felnőtthöz is szól játékosságával\, tanulságaival\, értékeivel. \n\n\n\n\nAz előadás a Magyar Kormány\, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/csipike-a-gonosz-torpe/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/Facebook-event-cover-1024x576-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4165-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Karády zárkája
DESCRIPTION:Darvasi László\, korunk egyik legkiválóbb magyar próza és drámaírója\, költői szépségű szövegében Karády Katalin (Bartha Boróka) élete szerepét alakítja szívfájdító módon\, hogy visszataláljon „az igazsághoz\, / a normális\, nappali fényhez\, / a szabad levegőhöz\, / a szélhez…” \nKarády Katalint a titokzatos\, az ünnepelt\, a rajongott\, az áhított dívát ezúttal a Gestapo 525-ös számú cellájában látjuk és halljuk (még énekelni is!). Pedig ez egy „olyan produkció\, / sztárprodukció\, / világpremier\, / egyedi és megismételhetetlen produkció\, / melyet senki sem láthat a két szemével”. Miközben mennyire szeretnénk tudni „hogyan kell titokzatosnak lenni\, / hogyan kell izgatónak lenni\, / rejtélyesnek\, bestiának\, jégkirálynőnek\, szivárványnak… / huhh…!” Hogyan lesz a szenvedéstörténetből megváltástörténet.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/karady-zarkaja/
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/gyulai_webre-1024x576-1.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4096-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Mártírok
DESCRIPTION:A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház produkciója \nMayenburg drámája olyan kérdéseket fogalmaz meg\, amelyekre választ találni nem egyszerű\, nem kényelmes és nem is jóleső. \nMi történik\, ha a Szentírás olyan közegbe kerül\, amely pont azért nem tud mit kezdeni vele\, mert elszakadt ettől a kultúrától? Megfoganhat erős és igaz hit ilyen helyzetben? Vagy csak a két szemlélet ellentétéből fakadó feszültség marad\, melyet felülírnak azok az aktuális szabályok\, melyek kizárják a több ezer éves narratíva ellenérveit? \nBenjamin azt hiszi\, hogy az általa gyakorolt vallásosság az egyetlen helyes módja a létezésnek és az önreflexiónak\, de nincs tudatában annak\, hogy rosszul értelmezi a Szentírást.\nAz éppen kamaszodó fiú hirtelen kialakult hitét a környezete képtelen megérteni\, talán nem is akarja. Hiába gátolják\, Benjamin a fegyelmi eljárások hatására sem akar megváltozni. Így jut el a történet egy olyan visszafordíthatatlan helyzetig\, amelyben már az is tragédia\, hogy bűnösök helyett csak megoldatlan problémákat (meglehet\, mártírokat) találunk.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/martirok/
CATEGORIES:IFESZT
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/martirok-plakat-.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101613Z
UID:4142-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:A Grönholm-módszer
DESCRIPTION:A Kézdivásárhelyi Városi Színház előadása \n  \nFelelünk\, dolgozatot írunk az iskolában\, az egyetemen. Vizsgázunk a jogosítványunkért\, a diplomáinkért\, az állásunkért\, az előléptetésünkért. Tördeljük a kezünk\, elpirulunk\, szorongunk\, lenyeljük a vizsgáztatók cinikus megjegyzéseit. Eleget teszünk a kéréseknek\, megoldjuk a feladatokat\, próbálunk a lehető legjobban teljesíteni. Ezek után\, reméljük\, minket választanak\, átengednek\, kitüntetnek. Ha sikerrel járunk\, örülünk\, és elhisszük\, hogy mégis volt értelme a megaláztatásoknak. \nTalán védekezhettünk volna\, otthagyhattuk volna az egészet\, de úgy döntöttünk\, maradunk\, levizsgázunk mindenáron; és ha kell\, meg is győzzünk magunk arról\, hogy ez volt a jó választás. A vizsgáztatóbizottság ránk mosolyog\, megdicsér\, gratulál. Arról azonban\, hogy valójában mit gondolhatnak rólunk\, miért döntöttek mellettünk\, fogalmunk sincs. \n„A Grönholm-módszer ötletének alapja megtörtént esemény. Néhány éve egy madridi kukában megtalálták egy szupermarket-lánc személyzeti osztályán dolgozó alkalmazott feljegyzéseit azokról a nőkről\, akik pénztárosi állásra jelentkeztek. A feljegyzésekben hemzsegtek a hím-soviniszta\, idegengyűlölő\, durva jellemzések (kövér; bögyös; dagadt; külföldi; sötétbőrű; azt sem tudja\, hogyan kell kezet fogni; sípoló hangú\, tiszta idióta stb.). Ez az alkalmazott\, annak tudatában\, hogy rá osztották a kiválasztás szent misszióját\, felhatalmazva érezte magát\, hogy ilyen önkényesen nyilatkozzon olyan emberekről\, akiket egyáltalán nem ismert. Elképzeltem ezeket a szerencsétlen nőket\, ahogy igyekeznek jó benyomást kelteni a cég előtt\, és próbálnak a vélt elvárásoknak megfelelően viselkedni\, készen akár kisebb megaláztatásokra is\, csak hogy megszerezzék a munkát\, amire szükségük van.” \nJordi Galcerán
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/a-gronholm-modszer/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/44832316_2304911666226991_7923727036303015936_n.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T130000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101614Z
UID:4180-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Kunigunda hozománya
DESCRIPTION:A Csíki Játékszín vendégelőadása \n  \nLegátó király birodalma tönkremegy és az országot csak az mentheti meg\, ha Bandura\, vagy Dákó királyfi gyorsan feleségül veszi valamelyik gazdag királylányt. A szépséges Kunigunda fényképe mindkettőjüket elvarázsolja és gondolkodás nélkül útnak indulnak\, hogy legyőzve a veszélyes akadályokat\, elnyerjék a kezét. A királylány anyukája\, Moderáta királynő roppant okosan terveli ki a próbatételeket: csak az veheti feleségül Kunigundát\, aki legyőzi az erdőben garázdálkodó Lila Kacaj boszorkányt\, a vérszomjas sivatagi rablót\, Ben Gazt és végül Hexametert\, a szörnyűséges hatlábú sárkányt. Akárcsak a legtöbb mesében\, a viszontagságos és próbákkal teli út végén ezúttal is kiderül: az igazság győz és mindenki elnyeri méltó jutalmát\, vagy büntetését. \nMuszty Bea és Dobay András mesemusicalje kicsiknek és nagyoknak egyaránt szól. A sok humorral\, zenével és dallal teli történetben a hősszerelmes királyfik nem is sejtik\, hogy Kunigunda hozományánál is van nagyobb kincs…
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/kunigunda-hozomanya/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/Facebook-event-cover-Kunigunda-1024x576-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170614T220000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170615T000000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170614T160000Z
LAST-MODIFIED:20230116T120818Z
UID:4146-1497477600-1497484800@szinhaz.ro
SUMMARY:Vannak vidékek – Bogdán Zsolt és a Kaláka együttes Kányádi estje
DESCRIPTION:A Kaláka számára a nyolcvanas évek óta nincs koncert Kányádi-dal nélkül. Sándor bácsi meghatározó atyai jóbarát lett az életükben. Sok verset ajánlott\, hogy dal szülessék belőle\, sokat utaztak együtt\, számtalan emléket\, mondást\, történetet őriznek vele kapcsolatban. Elveszett követ\, Faragott versike\, Valaki jár a fák hegyén\, Dél keresztje alatt\, Két nyárfa\, Kuplé a vörös villamosról\, Alma\, alma… sorolhatnánk tovább a sokak számára kedves verseket-dalokat. \n  \nA Kaláka együttes pályafutásának 50. évébe lépve elhatározta\, hogy Bogdán Zsolttal\, a Magyarországon is filmekből\, előadóestjeiről (többek között Ady-műsoráról) ismert kiváló kolozsvári színésszel közösen előadást tart Budapesten a Vigadóban\, Kolozsvári Állami Magyar Színházban és a Tomcsa Sándor Színházban\, melyen az ezredforduló legnagyobb magyar költője\, Kányádi Sándor verseit hallhatja a közönség. \n 
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/vannak-videkek-bogdan-zsolt-es-a-kalaka-egyuttes-kanyadi-estje/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/banner-750x400-1-1-1024x536-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Bucharest:20170629T210000
DTEND;TZID=Europe/Bucharest:20170629T230000
DTSTAMP:20260420T044638
CREATED:20170629T120000Z
LAST-MODIFIED:20230110T101614Z
UID:4118-1498770000-1498777200@szinhaz.ro
SUMMARY:Szentivánéji álom
DESCRIPTION:A nagyváradi Szigligeti Színház produkciója \n  \nSzent Iván éjjelén\, amikor összeér a nappal és a sötétség\, mágikus erők veszik birtokukba a földet: tündérfejedelmek viszálya és pajkos szellemek furfangja bolygatja fel a földhözragadt törvények világát\, hogy a józan ész felett a szerelmi vágy győzedelmeskedjék. Az adódó szituációk komikusak ugyan\, de a valódi történések és következményeik veszélyesek\, és bizonyos értelemben embertelenek. Az éjszakai erdő felszakítja a sebeket\, vágyakat szabadít fel\, közelebb visz az ösztönökhöz\, és eljuttat a valódi szenvedélyekhez\, legyenek azok kielégítők vagy fájdalmasok. Ezek után nem könnyű visszatérni a valóság melankóliájába… \nShakespeare egyik legismertebb és legtöbbet játszott komédiájában természetfeletti lények\, ifjú szerelmesek és jóravaló mesteremberek útjai kereszteződnek\, és történetükkel a szerelem\, a szépség\, illetve nem utolsó sorban a színház szeszélyes\, örökké változó és örökké változatlan természetéről mesélnek immár több\, mint ötszáz éve. \nAz előadást a budapesti Színház– és Filmművészeti Egyetem ígéretes tehetsége\, az ötödéves színházrendező szakos hallgató\, Tarnóczi Jakab állítja színpadra\, aki a 2018-as évben többek között a Magyar Állami Operaházban dolgozott\, a 2018/2019-es évadban pedig a budapesti Katona József Színházban rendez majd.
URL:https://szinhaz.ro/esemeny/szentivaneji-alom-2/
CATEGORIES:IFESZT
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://szinhaz.ro/wp-content/uploads/2022/06/032_MG_7916-1024x576-1.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR