Kapcsolat

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel./Fax: +40 266 - 21 21 31
Mobil: +40 743 - 21 21 31

Kövess Minket:

Információk

A Tomcsa Sándor Színház működtetője a Pro Theatrum Alapítvány és Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata .

Csurulya Csongor tíz éve a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője. 2007 óta felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt rendezett színpadi műveket színházunknál. Stúdió-előadásokat és nagytermi előadásokat, musicalt, operettet, vígjátékot, abszurd komédiát, mesét, tragédiát, legenda- és novellaadaptációt is rendezett. F.G Lorca Yerma és Bernarda Alba háza 2008-ban, illetve 2009-ben volt társulatunk repertoárjában. Előbbivel belföldön több színházban is vendégszerepelt a társulat, utóbbival Lengyelországban és Olaszországban is, a Bernarda Talks to The World európai uniós projekt keretében. Baróti-Eisemann-Dalos Bástyasétány 77 című operettjével (2008), Breffort – Monnot Irma, te édes musicaljével (2010), Molière A fösvény című vígjátékával (2012) és Tamási Áron Rendes feltámadás című novellája alapján készült előadásával (2014) sokáig szórakoztattuk a székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi, egri, budapesti közönséget. Pozsgai Zsolt Boldogság gyere haza (2010) című művét pedig kocsmaszínházi előadás formájában rendezte meg és Ibsen Nóra (2010) című stúdió előadásával Egerben, Budapesten és Tokajban is színpadra léptek színészeink.

A Tomcsa Sándor Színház társulatának színművészeként olyan darabokban játszott, mint A dzsungel könyve, egy Lakodalom, Köztársaság, Egy hónap falun, Ahogy tetszik, Hippolyt, a lakáj.

2017. június 12-én 18 órától láthatják színházunkban utolsó rendezését művészeti vezetőként, Carlo Goldoni A fogadósnő (Mirandolina) című vígjátékát. A művel kapcsolatban a következő gondolatokat fogalmazta meg:

„Az egyike azon első irodalmi női szerepeknek, akin keresztül a női emancipáció hajnalát mutatják be. Ha mai szemmel nézzük, akkor a feminista irodalom egyik első alakja, úgy hogy Goldoni maga nem is tudott semmit a feminizmusról, és nem is vallott ilyen jellegű nézeteket.
A hétköznapok megfigyelésében talált rá Goldoni erre az „alakra”, és fontosnak tartotta, hogy megörökítse, megjelenítse azt, az azóta is egyik leggyakrabban játszott drámájában.
A független, önmaga szabadságát megőrizni törekvő nő vékony haláltánca az egyéni szabadság és társadalmi elvárások keskeny határán, úgy hogy a tisztesség és becsület ne csorbuljon. A szabad nő az önmegvalósítást, ugyanakkor a szabad préda lehetőségét is magában rejti. A fogadója férfi vendégei nem csak szálláslehetőséget látnak benne, hanem egy, akkor még úgy hívták, hogy patronálandó nőt is, ami mára már teljesen mást jelent, vagyis áldozatot, prédát. Így küszködi át Mirandolina, a főhősnő magát ezen a maszkulin dominanciájú történeten, hogy tükröt mutasson a „nőgyűlölőknek”, azoknak, akik a nőt másodrangú embernek, ne adj isten tárgynak képzelik."

Csurulya Csongor saját bevallása szerint a Tomcsa Sándor Színház csapatánál eltöltött 520 hét, vagyis 10 év, ami alatt megtörtént minden, ami a színházi életben meg kell történjen. "Egy fiatal intézmény fiatal csapata fiatal vezetőkkel. Önzetlenül, magukat nem kímélve, éjjel-nappal… és folytathatnánk a jelzőket, de talán a legfontosabb, hogy a színházért, és annak közösségéért, közönségéért harcolva telt el ez az idő. Sok mindent elértünk, de sok minden még hátra van. Jaj, és a SZÉK nem pozíció, hanem felelősség, illetve lehetőség – így vallott egy interjúban – felelősség egy közösséggel (közönséggel) szemben, lehetőség egy közösség (közönség) számára."

Ma este pont kerül arra az értékelvű művészeti vezetésre, melyet Csurulya Csongor neve jelentett a Tomcsa Sándor Színházban, elv melyben az értelmezési és esztétikai kivitelezések magas szakmai tudással tették lehetővé a színház sokszínűségének ábrázolását, ahogy ő fogalmaz: „Jöjjenek a fiatalok, fiatalabbak!”